Sütiket használunk azért, hogy weboldalunkat még jobban személyes igényeidre szabjuk. Bővebb tájékoztatás az Adatvédelmi nyilatkozatban.

Rendben
Termékek Menü
0
06709489940

Antibiotikumos méz

Tények és tévhitek a mézek antibiotikum tartalmáról:

A közelmúltban felmerülő, és egyre nagyobb port kavaró probléma, hogy a termelői mézekben több esetben antibiotikum maradványokat mutattak ki.



Lássuk az előzményeket:

Az utóbbi időben jelentőset léptek előre a laboratóriumok: körülbelül egy éve még nem tudták akkreditált módon kimutatni, ha egy kiló mézben kevesebb, mint 10 mikrogramm antibiotikum volt, mostanra viszont két brémai labor is 0,5 mikrogrammig is képes mérni a szermaradványt. Eközben a magyar hatósági laborok akkreditációja tavaly november végén lejárt. Korábban az üzletek is elfogadták azokat az igazolásokat, amelyek az antibiotikum-mentességet csak a 10 mikrogrammon felüli értékig jelezték.


Vagyis a polcokról az elmúlt hetekben antibiotikum-tartalom miatt leszedett mézek többségéről a letöltéskor senki sem tudhatta, hogy néhány mikrogramm antibiotikumot tartalmaz. Az EU ugyan kimondja, hogy a mézben nem lehet antibiotikum, de az egyes tagországok úgynevezett cselekvési határértékeket állapítanak meg, és rögzítik, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból hány mikrogramm antibiotikumot nem tartanak veszélyesnek egy kilogramm mézben. Így például Franciaországban kilogrammonként 10, Olaszországban 5, Németország egyes szövetségi államaiban szintén 10 mikrogramm a határérték!


Ezekhez a számokhoz viszonyításképpen a méznél jóval nagyobb mennyiségben fogyasztott tejnél, illetve húsnál például a szulfonamidokra – amelyik csoportba a magyar mézekben problémát okozó antibiotikum tartozik – 100 mikrogramm az EU-ban meghatározott határérték!



Lássuk a tényeket:

A hazai polcokról leszedett mézekben a nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények szerint 1-2 mikrogramm közötti mennyiségű, elsősorban szulfadimetoxint mértek a műszerek.


A méhészek joggal tarthatnak attól, hogy – ha maguk nem is kezelték gyógyszerrel az állományt, akár egy-egy állattartó telep itatójából is kerülhet szermaradvány a méhbe, majd a mézbe – állítják a szakmabeliek. A Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete az OMME honlapján közzétett állásfoglalásában kifogásolta, hogy az EU-ban sehol sem szokványos ultra finom mérések eredményeit alapul véve, visszamenőleges hatállyal szankcionál a hatóság. A fent leírt laboratóriumi változások miatt pedig valószínű, hogy a polcokról az elmúlt hetekben antibiotikum-tartalom miatt leszedett mézek többségéről a letöltéskor senki sem tudhatta, hogy néhány mikrogramm antibiotikumot tartalmaz, hiszen azok még tavaly kerültek gyűjtésre, esetleg csomagolásra is.


A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy sajnos nem a méz minősége, vagy a méztermelők munkája, hanem a szabályozás változása okozza a problémát.

Ezek után mindenki döntse el maga, mer-e „antibiotikumos” mézet enni, amiben ha már 1/100-ad szor annyi szermaradvány van, mint mondjuk a tejben megengedett, a termelőt megbüntetik, a terméket pedig kivonják a forgalomból!

A témával kapcsolatban számos olyan blogbejegyzéssel is találkoztam, amely a magyar méhészeket támadta, esetleg szidalmazta az antibiotikumos mézek miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy van aki a hiányos sajtóhírek alapján, vagy tájékozatlanságból egy jelentős mennyiségű exportterméket és több hungarikumot is gyártó szakmát támad tájékozatlanságból.

Mézbarlang.hu
(forrásként felhasználva az agromonitor.hu cikke)

blog comments powered by Disqus