Sütiket használunk azért, hogy weboldalunkat még jobban személyes igényeidre szabjuk. Bővebb tájékoztatás az Adatkezelési tájékoztatóban.

Termékek Menü

- Méhek és mezőgazdaság

A háziméheket, más néven mézelő méheket gyakorlatilag háziállatként kezeljük, sokkal jobban ismerjük őket, mint bármely más rovart a Földön. Körülbelül egy évtizede lépett fel náluk először az azóta "kaptárelhagyásnak" nevezett jelenség. De mi is ez tulajdonképpen? Ebből a cikkből megtudhatod a választ.

Öngyilkos méhek?

"Kaptárelhagyáskor" a méhek kirepülnek, és soha többé nem térnek vissza. Az érintett kaptár akár egy hét alatt kiürül, a távozó méhek pedig nem máshova költöznek, hanem valahol a távolban elpusztulnak. Gyakorlatilag öngyilkosságot követnek el azzal, hogy elhagyják a családot. A legújabb kutatások szerint a kaptárelhagyás legfőbb oka a neonikotinoid (imidakloprid, klotianidin és tiametoxam) tartalmú növényvédőszerek. 

 

Ezekkel a hatóanyagokkal magát a vetőmagot vonják be, a talajban lévő és a csíraállapotban fenyegető kártevők ellen. De a magról a szer csírázáskor felszívódik, és azt a növény élete során végig magában hordozza, még ha kis koncentrációban is, de a nektárba és a pollenbe is belekerül. A csekély koncentráció persze nem öli meg azonnal a méheket, ám hosszabb távon komoly idegrendszeri zavarokat idézhet elő náluk, és csökkentheti szaporodóképességüket. Ez a vegyszer tehát olyan károsodásokat okoz, ami azonnal nem mutatkozik meg (mint a közvetlen pusztulás), hanem szép lassan öli meg a méheket. Nem kell részletesen elmagyaráznom, hogy az ilyen módon "vegyszerezett" legyengített méhpopulációkban egy akár egyébként nem "életveszélyes" kórokozó vagy kártevő is komoly károkat tud okozni.

 

Jó hír, hogy ezeket a vegyszereket tavaly december 19-től kizárólag zárt termőhelyeken lehet felhasználni az Európai Bizottság döntése szerint. Ez azt is jelenti, hogy a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházakban kezelt növényeket is tilos a szabadföldre kiültetni.

 

Mindez a jövőre nézve persze remekül hangzik, de azért felmerült bennem pár kérdés:

  • gondoltad volna, hogy az emberek 90%-ának a szervezetében kimutatható számos vegyszer azok közül, melyeket a mezőgazdaságban használnak? 
  • mennyi idő kell a természetnek ahhoz, hogy a talajban, növényi maradványokban felhalmozódott vegyszereket lebontsa, és hogy ezek az emberi szervezetből is kiürüljenek?
  • vajon idén milyen károkat okozhatott a méhpopulációkban a rendelet előtti, tavaly őszi vetésekről gyűjtött virágpor és nektár?
  • és mi lesz az EU-n kívül, hiszen a méhek nem ismerik az országhatárokat?

Na de akkor ki vagy mi fogja megvédeni a méheket? 

 

Nos, hiába vagyok hobbiméhész és vezető mézkedvelő, erre a kérdésre a fentiekkel együtt még én sem tudok 100%-os választ adni. Azt viszont tudom, hogy növényvédőszerek nélkül a mezőgazdaság nem működne. Azt is tudom, hogy virágzás idején is előfordulhatnak olyan növényvédelmi vészhelyzetek, amik azonnali beavatkozást igényelnek. Ilyenkor viszont mindenképp tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra (köztük nem csak a háziméhekre, hanem a vadon élőkre is), akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is. A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályok, előírások betartásával a növényvédő szeres kezelés kockázata a méhállományra minimálisra csökkenthető.

 

Nézzük meg, mi az a 3 legfontosabb jogszabályi intézkedés, ami megvédheti a méheket:

 

#1 Jogszabály tiltja a méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szerek használatát. E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak. Ilyen lehet például a táblában virágzó gyomnövények vagy szegélynövények jelenléte, illetve a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenése, vagy akár az is, ha az adott tábla a méhek vonulási útjába esik.

 

#2 A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket csak úgynevezett "méhkímélő technológiával" lehet kijuttatni. A köznyelvben ez „esti permetezés” vagy „éjszakai permetezés” néven terjedt el. A pontos megfogalmazás: permetezni a méhek napi aktív repülésének befejezését követően lehet, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával, és legkésőbb 23:00 óráig be kell fejezni. De ezzel a technológiával a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek a Nébih honlapján megtalálható engedélyokirata ezt megengedi.

 

#3 Gondosan ügyelni kell a permetezéshez használt vegyszerek együttes hatására. Sokszor előfordul ugyanis, hogy nem egy-, hanem többféle vegyszert kevernek be a permetezéshez. Az ilyen kombinált vegyszerkijuttatás esetén sokszor felmerül az együttes hatás lehetősége. Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis az azok által kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy szinergizmus (egymást felerősítő hatás), és az a lényege, hogy az egyik hatóanyag a másik hatását jelentősen, akár többszörösére is emelheti. Ilyen szinergista hatást mutatnak például a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek a méhekre nem veszélyesek, de összekeverve történő kijuttatásuk esetén már be kell tartani a fent említett méhkímélő technológiát („esti permetezés”).

 

Mint láthatjuk, a törvény tehát védi a méheket. Persze végül biztosan nem (csak) a jogszabály lesz az, ami végül megóvja méheket, mint legfőbb beporzókat. Hanem mi magunk. Ha összefogunk. Úgy gondolom, arra kell(ene) törekedni, hogy a méhészek és a növénytermesztők, növényvédelmi szakemberek működjenek együtt, hiszen e partnerség a kulcsa a két szakma békés és (szó szerint) gyümölcsöző együttélésének. Hogy még az unokáink is fogyaszthassanak méhtermékeket és méhek általi beporzással termő zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat. Vagy például kávét, ami nélkül sokak számára elképzelhetetlen a mindennapi élet.

 

Ha Téged is gondolkodóba ejtett ez a cikk, és szeretnél behatóbban foglalkozni a méhek védelmével és a környezetvédelem kérdéseivel, nézd meg ezt: http://eletmehekkel.hu

A (Méh)Egészség Legyen Veled!

TJ - vezető mézkedvelő

blog comments powered by Disqus
; ; ; ; ; ; ; ; ;