Manukaméz és Covid-19

Azt mondják, hogy „minden nap egy alma, a doktort távol tartja”, de valójában én úgy gondolom, hogy: cseréld le az almát egy teáskanál manukamézre! Miért? Mert az élelmiszernek és gyógyszernek is tekinthető manukaméz jól ismert az antibiotikus tulajdonságai miatt. Régóta használják vágások és sebek, hegek gyógyítására, torokfájás és egyéb gyulladásos folyamatok csillapítására, köhögés csökkentésére, emésztés javítására és általános immunerősítőként is. 

De mi a különbség a manukaméz és a „hagyományos” mézek között?

A manukaméz egyedülálló, mivel olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nincsenek jelen a többi „közönséges” mézben. Az antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságokat tartalmazó manukaméz legjelentősebb tényezője az NPA vagyis a Nem-Peroxid Aktivitás. Ez a szám a méz antiszeptikus tulajdonságának mérése szolgál, és minél magasabb az NPA minősítés, annál több antibakteriális tulajdonsága van az adott méznek.

A manukamézek megnevezése egy ún. MGO számból is áll. A metil-glioxál vagyis az MGO a természetben előforduló vegyület, amely antibakteriális tulajdonságokat biztosít: minél magasabb az MGO -szám, annál erősebb a méz antibakteriális és jótékony hatása.

A manukaméz terápiás előnyei

A történelem során a méz számos előnye miatt jól dokumentált tapasztalatok gyűltek össze róla. A méz gyógyító tulajdonságai a méhek által látogatott növények virágzatának nektárjából származnak. A manukaméz kifejezetten a Leptospermum (azaz a manuka vagy tea) fákat beporzó méhektől származik.

A manukaméz számos hasznos összetevővel büszkélkedhet, beleértve a szénhidrátokat, ásványi anyagokat (pl. kalciumot, jódot, foszfort, magnéziumot), fehérjéket, zsírsavakat, antioxidánsokat, aminosavakat, fenolos és flavonoid vegyületeket és számos vitamint. A kutatók azt találták, hogy a méz számos kórokozó ellen hatékony (2), és a manukaméz gyógyító tulajdonságai úgy hatnak, hogy az immunválasz fokozásával csökkentik az akut gyulladást (1).

Széles körben elterjedt nézet, hogy a méz az antibiotikum természetes és biztonságos formája, amelynek nincs bakteriális rezisztenciája (2). Vagyis az antibiotikumokkal ellentétben nem válik hatástalanná egy idő után. A manukaméz fő gyógyászati előnye tehát az antibakteriális tulajdonsága, amely számos betegség ellen véd és segíti a gyógyulást, beleértve a bél egészségét, az immunitást, a szájápolást és az egészségesebb bőrt is.

Manukaméz és COVID-19

Az interneten találhatunk vad koronavírus-gyógymódokat. A manukamézről nem állíthatom, hogy teljes egészében véd a Covid-19 ellen, de az egyértelműen elismert, hogy tápanyagokban rendkívül gazdag, és támogatja az immunrendszert.

A természetes manukaméz számos kutatási vizsgálatban bizonyítottan hatékony antimikrobiális és antivirális (vírusellenes) szer (3). A kutatások kimutatták, hogy a méz, különösen a manukaméz, kiváló hatású az influenza vírus ellen, és segít megelőzni a vírus terjedését, szaporodását (4).

A manukaméz fogyasztása segíthet a fertőzések súlyosságának csökkentésében, akár közvetlenül, más vírusokkal szembeni lehetséges vírusellenes hatásai alapján, amint azt a korábbi vizsgálatok kimutatták, akár közvetett módon, az immunválasz erősítésével (6).

A manukaméznek a COVID-19-re gyakorolt hatására további tudományos kutatások folynak, de a már lefolyt vizsgálatok és tapasztalati bizonyítékok alapján a manukaméz potenciális gyógyászati értéket mutatott sokfajta vírus ellen.

A lényeg az, hogy mindig magas minőségű, MGO minősítésű, tényleg minőségi manukamézet válassz. Nálunk, a Mézbarlangban kizárólag ilyeneket találsz: https://www.mezbarlang.hu/mezek/kulfoldi-mezek/manuka-mez
Egy biztos: ezek a manukamézek finom (sok vélemény szerint a manuka a világ legfinomabb méze, ami persze szubjektív), egyszerű és ideális kiegészítői az egészséges életnek és a jóllétnek!

Az írásban felhasznált szakirodalom:

• 1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7750705/
• 2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6613335/
• 3. https://clinicaltrials.gov/ct2/show/study/NCT04323345
• 4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24880005/
• 5. https://pubs.rsc.org/en/content/articlelanding/2020/FO/D0FO01153C#!divAbstract
• 6. https://www.mdpi.com/1420-3049/25/21/5017/pdf