Méz-Blog

Nooooormális? (4)

2020.10.20 14:00
Trepinszki József
Nooooormális? (4)

A normál időszámításról, egy kicsit normáltalanul

A Nooooormális cikksorozat következő részében egy aktualitásról lesz szó. Idén október 25-én vasárnap hajnalban van óraátállítás: hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az óráinkat. Tehát most visszakapjuk azt az egy órát, ami márciusban "elveszett". Szerinted ez normális? Olvasd el, én mit gondolok erről »

Nooooormális...? (4)

Nooooormális (1) | Nooooormális (2) | Nooooormális (3) | Nooooormális (4) | Nooooormális (5)

A téli időszámítást másként normál időszámításnak is szokták nevezni. Ez adta ennek a cikknek az apropóját. Az óraátállítás egy egyszerre gyűlölt és ugyanakkor hasznosnak tartott lépés. Az idei évben pont szerencsésen alakul az őszi óraátállítás időpontja, mert az éppen a hosszú hétvége szombat éjszakájára esik, így az érzetre hosszabbnak tűnő ünnepi hétvége után talán kipihentebben kezdhetjük az új hetet, persze egy órával később. Szóval gyakorlatilag "nyerünk" egy órát. És egy óra alatt rengeteg hasznos dolgot lehet csinálni, például megírni e cikksorozat következő részének vázlatát (már tudom is, hogy miről fog szólni).

Egy kis időszámítás-történet

Most pedig forgassuk egy kicsit vissza az idő kerekét. Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták az óraátállítást, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, szintén energiamegtakarítási céllal. És ezzel el is jutottunk az első kulcsgondolathoz: az idő pénz. Korábban ugyanis takarékossági szempontból jobb volt, ha a munkaidő (azaz a reggel 8 és este 7 óra közötti) időszaka alatt minél tovább van világos.

Amikor a múlt században mindezt bevezették, akkor ennek az intézkedésnek ténylegesen kimutatható takarékossági hatása volt, kedvezett többek közt az építőiparban, a mezőgazdaságban dolgozóknak, és kedvezett a gazdáknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát. Nos, korábban tényleg ez volt a normális, és ezzel jelentősen csökkent az energiafelhasználás. De! Azóta eltelt egy fél évszázad, ami alatt világ felgyorsult (kivéve persze az időt, ami ugyanolyan sebességgel halad), és ezzel együtt szinte teljesen megváltozott az emberek életmódja. A korábbihoz képest minden "normáltalan" lett. Az óraátállítás is.

Mert ha belegondolsz, a nyári hosszabb ideig tartó világosság már nem csökkenti jelentős mértékben korunk emberének áramfogyasztást, hiszen napjaink háztartásaiban már nem a világítóberendezéseink fogyasztják a legtöbbet. Tény, hogy egyre több és több elektromos eszközt használunk, és ez nyaranta csak fokozódik, gondolj csak a légkondicionálókra. A téli-nyári időszak villamosenergia fogyasztása közti korábbi jelentős különbség tehát mára szinte kiegyenlítődött. És ezzel együtt az ezredforduló után lett egyre hangosabb az a tábor, aki úgy véli, hogy valójában az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai miatt nincs is már értelme a téli-nyári időszámítás váltogatásnak.

Nézzük az óraátállítás élettani oldalát

Köztudott, hogy az óraátállítás egyre többeknek okoz depressziót, fáradtságot, alvás- és emésztési zavarokat, sőt, ilyenkor ugrásszerűen megnő a figyelmetlenségből, fáradtságból eredő közlekedési balesetek száma is. Bár az óraátállítás hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban mindenképp előidézhet kellemetlenségeket, hiszen a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet vagy bizonyos hormonok szintje eleve napszakos változást mutatnak a szervezetünkben. Az óraátállítás pedig mindezt jól felborítja. Mintha átrepülnénk egyik időzónából a másikba.

Abban a szakértők is egyetértenek, hogy az alvás és az ébrenlét évmilliók során kialakult természetes ritmusának mesterséges úton történő megzavarása az emberi szervezetre egyértelműen negatívan hat, mivel gyakorlatilag fáziseltolódást okoz. Már a biológiai óránk kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és ez bizony kihat az egészségünkre, egészen addig, amíg a szervezetünk nem alkalmazkodik a változásokhoz. Van, akinél ez nagyon gyorsan megtörténik, és az egészből szinte semmit sem vesz észre, míg másoknál (főleg az idősebbeknél) ez az alkalmazkodás bizony akár 3 hétbe is beletelhet. Még szerencse, hogy vannak olyan méhtermékek, amikkel elkerülheted az ezzel járó stresszt »

Kell ez nekünk, és meddig lesz még így?

Úgy tudom, hogy miután az Európai Parlament az óraátállítás eltörlése mellett döntött (ami alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény), 2021-ben az EU-s országok maguk dönthetik majd el, hogy a nyári, avagy az téli időszámításhoz kapcsolódnak majd. Hazánk a nyári időszámítás bevezetését támogatja, ennek megfelelően 2021 tavaszán még egyszer biztosan előreállítjuk majd az órákat.

Tehát, ha minden igaz, jövő ilyenkor egy órával később sötétedik majd be, igaz reggelente is nagyjából ennyivel később kel fel majd a nap. De addig még sok minden változhat. Ami viszont biztosan nem változik, az az, hogy a Mézbarlang webáruházából bármikor rendelhetsz. Kivéve persze abban az egy órában, ami tavasszal elveszik majd, amikor jövőre március 28-án hajnali 2-ről 3-ra ugrik a mutató... Jó kis paradoxon, igaz...? Nooooormális...?

Ha kíváncsi vagy az előzményekre, a Nooooormális cikksorozat első részét ide kattintva elolvashatod »
Nooooormális cikksorozat második részét pedig itt nézheted meg »
A harmadik Nooooormális blogcikkhez pedig kattints ide »
Az ötödik fejezetet itt olvashatod »

A Járványmentes Egészség Legyen Veled!
TJ – vezető mézkedvelő