„Normáltalan” szomorúság
A szomorúság sokszor téma mostanában, így október vége felé meg különösen. Bár az ősi kelta Halloween ünnep begyűrűzése hazánkba adhat valamiféle jókedvet is Mindenszentek és a Halottak Napja előtt. A cikksorozat legújabb részéből megtudhatod, mit gondol ezekről a Vezető Mézkedvelő. Ne hagyd ki a tizennegyedik részt »
Nooooormális...? (14)
Normáltalan szomorúság? Igen, mert ilyen is van. Nem az a baj, hogy megsiratjuk halottjainkat és ideig-óráig kívülről is látható szomorúság lesz úrra rajtunk. Hanem az, hogy ebben a szomorúságban sok-sok ember benne is marad. Sőt, a szomorúság az alap, függetlenül az éppen aktuális személyes eseményektől vagy a külső körülményektől.

Nézzünk néhány példát, mitől lehet valaki szomorú:
- Sikertelen lett a vizsgám (félelem: hogy fogok így lediplomázni?)
- Egyest hozott haza a gyerek (félelem: mi lesz ebből a gyerekből?)
- Beteg vagyok (félelem: meg fogok halni)
- Esik az eső (félelem: hogy fogok így strandolni?)
- Hiába oltattam be magam, most is hordom a maszkot (félelem: elkapom a Covidot)
Ebből a néhány példából is látszik, hogy a szomorúság oka mindig visszavezethető a valamitől való félelemre. A mai időkben éppen ez van. Központosított tömeges félelemkeltés. Hamvas Béla író ezt több, mint fél évszázada örökérvényűen (? – remélem nem) megfogalmazta.
„A világ minden időben kedvezett az olyan gondolatoknak, amelyek rémületet keltenek. Az emberek, különösen a tömegek, szeretnek rettegni.”
Ezt a félelmet tartja fenn a tömegekben az irányított média. A félelem lehet valami elvesztése, vagy valami hiánya, amit kudarcként él meg valaki. Tehát ha valami nem sikerül, azt megélhetjük kudarcként, és félünk a jövőbeni ismételt bekövetkezésétől.
A szomorúak ebből következően kudarc-orientáltak. A jövőben élnek és a múlt boncolgatása közben hallgatnak a „jóakarókra”. Ezt még az egyik legrombolóbb közmondás is bele sulykolja az emberekbe: „Jobb félni, mint megijedni.” A folyamatos félelem egyértelműen rombolja a testet, a lelket, az egész embert. A rövid ideig tartó ijedtséggel ellentétben.
De a kudarcot felfoghatod a sikerhez vezető előrevivő tapasztalatnak is. A sikeres és boldog emberek mind ezt teszik.
Próbáld Te is ezt a felfogást követni. Ahogy Edison is mondta a tízezredik (!!!) rossz „villanykörte” kísérlete után: „Nem buktam el, csak találtam tízezer utat, ami nem járható.”
Ez a kulcs a szomorúság legyőzésére. Félre a szomorúsággal! Ehhez a Mézbarlang is hozzájárulhat, ha elolvasod Alapértékeinket. És ha még fogyasztasz valami endorfin termelést fokozó egészséges édességet is, senki sem állíthat meg a boldogságban… :)
Ha kíváncsi vagy az előzményekre, a Nooooormális cikksorozat első részét ide kattintva elolvashatod »
A Nooooormális cikksorozat második részét pedig itt nézheted meg »
A harmadik Nooooormális blogcikkhez pedig kattints ide »
A negyedik Nooooormális blogcikkhez pedig kattints ide »
Az ötödik fejezetet itt olvashatod »
A hatodik részt itt érheted el »
A hetedik Nooooormális blogcikket itt találod »
Kattints ide a nyolcadik részhez »
Itt olvashatod a kilencedik epizódot »
A Nooooormális 10 itt érhető el »
A tizenegyedik Nooooormális cikkhez kattints ide »
A 12. Nooooormális bejegyzésért kattints ide »
Olvass bele a tizenharmadik fejezetbe »
Íme a 15. Nooooormális cikk »
Irány a 16. Nooooormális bejegyzés »
A 17. Nooooormális blogcikket itt olvashatod »
Ne hagyd ki az izgalmas 18. részt »
Tovább a cikksorozat 19. részéhez »
Nooooormálisságban gazdag, mézédes szép napokat kívánok!
TJ – vezető mézkedvelő, fitoterapeuta-természetgyógyász
Tetszett a cikk? Akkor kérd az ingyenes mézes-méhes híreket is!
Szeretnél elsőként értesülni a legfrissebb mézes-méhes hírekről, akciókról és újdonságokról? Iratkozz fel a Mézbarlang hírlevelére: