Méz-Blog

Vers(át)író pályázat 2022. eredményhirdetése

2022.04.26 12:00
Trepinszki József
Vers(át)író pályázat 2022. eredményhirdetése

Megmutatjuk a 3+1 győztes költeményt és a döntős vers-átiratokat!

Először is szeretnénk megköszönni, hogy közel 300(!) verset küldtetek be pályázatunkra. Mi sem számítottunk arra, hogy idei felhívásunknak is ekkora sikere lesz, sokan több remekművel is pályáztak. Örömmel olvastuk egytől-egyig mindegyik (át)költeményt. Az általunk legjobbnak ítélt 10 versből végül az ismert humorista, Bagi Iván törzsvásárlónk sorsolt ki 3 szerencsés nyertest, és lett egy különdíjasunk is. A pályázat összdíjazása közel 100.000 Ft volt! Ebből a blogcikkből kiderül, kik lettek a szerencsés nyertesek, akiknek szívből gratulálunk »

 

Íme vers(át)író pályázatunk nyertesei

A Mézbarlang 13 fős csapata hosszas tanakodás után a mintegy 295 beérkezett pályamű közül 10 verset szavazott be a legjobbak közé. A győztesek kiválasztását végül a szerencsére bíztuk, és 3 nyertest sorsoltunk Fortuna és az ismert humorista, Bagi Iván törzsvásárlónk segítségével az április 26-i eredményhirdetésen, amit élőben közvetítettünk Facebook oldalunkon. Ha lemaradtál róla, lentebb görgetve vagy ide kattintva máris megnézheted a videót róla, amiben Bagi Iván fel is olvassa a győztes költeményeket »

A győztes vers-átiratok szerzőinek jutalma egy-egy értékes mézes ajándékcsomag lett, mutatjuk a győzteseket:

És lett egy különdíjasunk is, mégpedig Kovács Krisztina: Méh(m)esített vers című költeménye, amit a Mézédes Otthon Kft. 13 fős csapatának két lelkes férfitagja, azaz jómagam, Trepinszki József vezető mézkedvelő, és Tardi Péter adminisztrátor kollégám közösen választottunk ki. A különdíjas szerző jutalma egy 10.000 forintos Mézbarlang digitális vásárlási utalvány.

Szívből gratulálunk a nyerteseknek, a többieknek pedig hálásan köszönjük a részvételt, igazán nagy öröm volt olvasni az ötletesebbnél ötletesebb (át)költeményeket. A beküldött versekből folyamatosan szemezgetni fogunk, így elképzelhető, hogy-egy remekművet közzétesszük majd Facebook oldalunkon, de akár e-mailben és a weboldalunkon is előfordulhat majd a későbbiekben egy-egy költemény.

A 3+1 győztes verset itt találod, a további 7 (szerintünk) legszebbet pedig az eredményhirdetésről készült videó alatti részben olvashatod:

Németh András: A legmézesebb hely
(Arany János: Toldi című verse alapján)

Ég a naptól a rét, máskor színes, tarka,
Dolgos kis méhecskék döngicsélnek rajta;
Most nincs egy árva virág, fű közt kelőben,
Csüggedt méhek ülnek a nagy határ mezőben.
Méhkas hűvösében tíz-tizenkét szolga
Táncol, mintha legjobb rendben menne dolga;
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,
Hatszögletű sejtek álldogálnak ottan.

Méhkirálynő sétál, szigorú a néppel,
Mélyen néz a sejtbe, s benne mézet kémlel.
Óriás rendőrnek képzelné valaki,
Mely épp a rest méh büntetését írja ki.
Bölcsiben a lárvák éhesen delelnek,
Egymással a mézért háborúra kelnek.
Rájárnak a lárvák királynő nyakára,
Szerezzen nekik ő mézet vacsorára.

Egy, csak egy mézbolt van talpon a vidéken,
Meddig a szem ellát puszta földön, égen;
Elindul az anya, táskája a vállán,
Mézbarlangba siet, gyorsan repül szárnyán.
Széles országútról beérve csak bámul,
Hogy ez a bolt mennyi mézet árul!
Csak ide járt ezután mézért havonta,
Boldog gyermekei dicsérték halomra.


Herbák Attila: Tiszta mézzel
(József Attila: Tiszta szívvel című verse alapján)

Nincs fekélyem, reumám,
Gyulladásom, nyavalyám,
Se dokim, se kezelőm,
Időpontom, rendelőm.
Gyógyszert pedig nem eszek,
Se sokat, se keveset.
Kezemben a hatalom,
Kanál mézem bekapom.
Egészségét mindenkinek,
A Mézbarlang szerzi meg.
Tiszta szívvel örülök,
Hogy egyet sem köhögök.
A vírusok eltűntek.
Betegségek megszűntek.
Hol manuka méz terem,
Egészség lesz szívemen.


Erdélyi Anika: Mostan édes mézekről álmodom
(Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom című verse alapján)

Legjobb az édes. Sok-sok kenyeret
eme ízzel kennék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Mézbarlangba kicsi méheket hívnék
s az őket óvó, kedves anyjukat.
És akarok még sok más ízű mézet,
eprest, fűszerest, almást, csokisat,
és kellene ég sok száz és ezer
és kellene még aztán millió:
levendulás, kis fahéjas, gyömbéres,
karamellás, nutellás, savanyú,
és kellene illatos-ánizsos
és lilaakác és hárs is, de krémes,
akár a színes porból főzött puding
augusztusi délkor a konyhapulton.
És akarok még égő-chiliset,
vérszínűt, mint a Youtube felirat
és akkor ennék, mindig-mindig enném,
egyszer húgommal, anyámmal többször.
Arany-imát kennék az én anyámnak
lépes mézzel kenyérre, jó vastagon.
És el nem unnám, egyre-egyre enném
egy vén toronyban, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék istenem, de boldog.

Édessé tenném vele az életem.


KÜLÖNDÍJAS KÖLTEMÉNY

Kovács Krisztina: Méh(m)esített vers
(József Attila: Kertész leszek című verse alapján)

Méh leszek és pempőt eszek,
a mézbarlangban korán kelek
nem törődök semmi mással,
csakis a teli kaptárral.

Minden beporzott virágom
kedvesem lesz a világon
ha csalán lesz, azt se bánom,
a fullánkommal megszurkálom.

Nektárt iszok és csak szállok,
a királynőmre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
a méhlegelőt lelegelem.

Kellek nagyon, igen nagyon,
az én munkám csupa haszon.
gondolj reám, én meg terád,
legyen mézédes a teád.


Az eredményhirdetésről készült videót ide kattintva megnézheted:


Következzenek a további (szerintünk) legszebb, legötletesebb döntős költemények szerzők szerint ABC rendben:

Dusza Anikó: Nem tudhatom
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verse alapján)

Nem tudhatom, hogy másnak e mező mit jelent,
nekem gyűjtőhelyem itt e virágokkal ölelt
rétecske, messzeszálló lárvakorom világa.
Méhkasban nőttem én, mint bimbó gyönge virága
s remélem, testem is majd e mezőn süpped el.
Méh vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy virág, porát is, nektárát is gyűjtöm,
tudom, hogy merre szállnak, kik szállnak a mezőn,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a kettétört fákon, a sikongó fájdalom.
Ki géppel jár ide, annak üzlet e táj,
s nem tudja, hol lakott itt a szép gerlepár,
annak mit rejt e mező? csak pénzt s allergiát,
de nékem szöcskét, őzet, fészket, földanyát,
az faanyagot lát a mezőn és szántóföldeket,
míg én a kisnyulat is, ki az életéért remeg,
erdőt, érett gyümölcsöt, virágot és bokrokat,
a bokrok közt fiókát, kik halkan csipognak,
s mi nektek pusztíandó gaz, vagy szúnyogüzem,
az egy kis tó s a gólya benne áll s pihen,
piros csőre csillan, körötte a sok keszeg,
s a tó partján kacsa hempereg;
és ott a patakparton, a régi méhbarlang nyoma,
a nektár íze számban hol méz, hol áfonya,
s a méhkasba repülvén, a bokor peremén,
hogy megpihenjek picit, egy levélre szálltam én,
ím itt e levél, de onnan ez sem látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz állatok vagyunk mi, akár az emberi nép,
sosem vétettünk, nemhogy mikor, hol és miképp,
de élnek növények itt, gombák is bűntelen,
és kisállatok, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét lyukakba bújva,
míg jelt nem ír mezőnkre újból a béke ujja,
s fojtott zümmögésünkre majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.


Gyarmatiné Erika: Mézdús dal
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal című verse alapján)

Szárnyra méhek, hív a tavasz!
Jó az idő, már nem havaz!
Mézet vegyünk vagy kristálycukrot?
Ez nem kérdés mi választottunk!
A Mézbarlang termékeire
Esküszünk,
Esküszünk, hogy máshonnan
mézet nem veszünk!


Betegek voltunk mostanáig,
Ezt hagyták ránk ősapáink,
De most már a méztermékek sora,
Embereket gyógyít sorra!
A Mézbarlang termékeire
Esküszünk,
Esküszünk, hogy máshonnan
mézet nem veszünk!


Sehonnai mézhamisító ember,
Ki most kotyvasztani is mer,
Kinek drágább a cukrozott méze,
Mint a Mézbarlang terméke!
A Mézbarlang termékeire
Esküszünk,
Esküszünk, hogy máshonnan
mézet nem veszünk!


A magyar méz megint értékes lesz,
Méltó a méhkirálynőjéhez,
Mit rákenünk a finom kenyérre,
Az egészségünket szolgálja serényen.
A Mézbarlang termékeire
Esküszünk,
Esküszünk, hogy máshonnan
mézet nem veszünk!


Horváth Péter: János méhész
(Petőfi Sándor: János vitéz című verse alapján)

Tüzesen süt le a nyári nap sugára
az ég tetejéről egy nagy méhkaptárra.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
a méheknek úgyis nagy melege vagyon.

Akció tüze ég fiatal szívükben,
úgy legel a méhraj kinn a faluvégen.
Faluvégen a méhraj míg szerte legelész,
a királynő a kaptárban lustán heverész.

Tenger virág nyílik tarkán körülötte,
de ő a virágra szemét nem vetette;
Internetet böngész, jön át a sok adat,
bámuló szemei odatapadtanak.

De nem ám valamely unalmas portálra,
hanem a Mézbarlang weboldalára.
Propolisz, méhpempő, s mézek temérdek!
Akcióban vásárol, hisz barátja zsebének.


Kemenes Inez: Pályázatra
(József Attila: Születésnapomra című verse alapján)

Nyolcvanhat éves vén vagyok,
de pályázaton indulok
ha méz
a bér.

A Mézbarlang ma már közel;
addig sebes metró visz el
akár
madár.

Amint belépek már lesem,
Hol vár a kedvenc mézesem,
s a rag-
tapasz.

Tudom, befed majd sírhalom,
de ott is arról álmodom
fejem
felett

színes virágok illata
és méhek zümmögő dala
legyen
velem.


Sivák Norbert: Fizetésnapomra
(József Attila: Születésnapomra című verse alapján)

Harminckét mézet vettem én
Ette a fiatal, s ette vén
Szedte-vette

Nyalánkság, melyet úgy szeretsz
A Mézbarlangban megvehetsz
Minden ízben

Harminckét mézem elszelelt
És három hét még el se telt
Van ám parám…

Vehettem volna többet én
S ülnék most mézem többletén:
Magam, s javam

De nem vettem, mert keretem
Szűkebb, mint ahogy szeretem
Szegény legény

A mézhiány oly nyersen ért
Imádkozom e versenyért
Így lett ihlet

Tollal dolgozom versemen
Nyerek-e? Tudom… persze nem
Szerény remény

De majd jövő hó elsején
Rést ütök fizum perselyén
Dől a della

S ha perselyem feltárom
Lesz majd újra ily nektárom
De mély e kéj

S mézemet egyedül fogom
-nem számít haver és rokon-
Nyalni-falni


Újné Aranyi Barbara: A legutolsó méhész
(József Attila: A legutolsó harcos című verse alapján)

Valami forró, nyári éjszakán
Mézillat ölelt át lomha kaptárszagot
S a legnagyobb lélek szökkent belém:
A Mézbarlang és a méhkirálynő fia vagyok.

Ma hat kaptárra nyílik bimbaja -
Szép lépem óriás, piros virág
És hársmézillatos hullámok: lengetik
Világbelengő, kitárult mézillatát.

Propolisz, méhpempő, méhkenyér nem elég,
Hogy a kaptárról ledobja szavam
És minden méh fölöttem lebeg
És minden más étek szándéktalan.

Ha én sírok, a kaptár vére hull,
Ha káromkodok, minden méh remeg,
Ha nevetek, a Mézbarlang is örül
S tavaszba szöknek akkor a telek!

Hitem a méz lesz: Mézbarlang
Akar csodátlan, új, legszebb csodát -
Mézeshordót, mézesbödönt elrombolnak az
Arcunkról ömlő, lelkes mézcsodák.

Minden jövendő tűz is bennem él,
Hogy az utolsó méhész én legyek.
A méz az én lobogóm
S minden megindul, hogyha én megyek!

A méhészkedés zengő süvegét
Égig hajítják a görnyedt napok,
Ha szívetekben a tükör leszek:
Az Mézbarlang és a méhkirálynő fia vagyok.


Vámos Mónika: Aranyló méz szavakkal
(Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal című verse alapján)

Miképpen zümmögős,
kaptáros Mézbarlang
mézében álmodó
aranykori méhész,
ki pergeti rég
a lépnek értékét,
s már félig fent lebeg
a nektár fellegen,
ül édes asztalánál,
mely csuprokkal teli,
s a vajas kenyérre
virágmézet spékel,
Micimackót fest örökké
arannyal s akácmézzel,
míg nem cukros mosollyal
gyomrát teletömi – (-)
úgy szeretnélek én is
mézharmat reggeli,
aranyló fénye mellett
megörökíteni, drága
édes-fényes szavakkal
csak téged festeni,
míg ujjam úgy ragad,
még akácos marad,
s le nem hajlik fejem
a grízes mézes isteni
krémjébe, én szerelemem
világ legszebb virága


Mézédes rímekben gazdag szép napokat!
TJ – vezető mézkedvelő